Minden egyén egy központi hajtóerőből áll, ami keresztülviszi a létezésen. Ez a késztetés, ez a hajtóerő, ami keresztülvisz a létezésen, a túlélés. Ez az organizmus részéről jövő erőfeszítés a túlélésre.

A túlélésre irányuló késztetést dinamikának nevezzük.

Amikor ezt a késztetést külső erők enturbulálják (összekavarják, zaklatottá vagy zűrzavarossá teszik) vagy befolyásolják, akkor vagy elnyomják azt, vagy a dolog vegyül más emberek céljaival. Vagyis más emberek ráerőltetik a céljaikat az egyénre. Mindkét esetben maga a dinamika valamilyen csekély mértékben enturbulálttá válik.

Ahogy a túlélési dinamika lecsökken, vagy ahogy más befolyások kerülnek bele vagy hatnak rá – más emberek és az élet mindennapos elnyomói, mint az élelem, a ruházkodás és a menedék hiánya –, ez a dinamika egyre enturbuláltabbá válhat, mígnem elkezd a halál (vagy pusztulás) irányába, pontosan az ellenkező irányba haladni.

A dinamika pontosan olyan mértékben halad a pusztulás irányába, amennyire enturbulálódottá vált. És pontosan olyan mértékben halad a túlélés irányába, amennyire rendezett és tiszta.

Eddig csak egyetlenegy dinamikaként szemléltük ezt. Ha ezt a dinamikát nagyító alá vesszük, azt találjuk, hogy ebben az egy hajtóerőben valójában nyolc hajtóerő van, vagy nyolc dinamika.

Az Első dinamika késztetés az önmagunkként való létezésre. Ez az arra tett erőfeszítés, hogy egyénként éljünk túl, hogy egyének legyünk, hogy a legmagasabb szintű és a lehető leghosszabb ideig tartó túlélést érjük el önmagunk számára. Itt teljes mértékben kifejezésre jut az egyéniség.

A Második dinamika késztetés egy jövőbeli generációként való létezésre. Két része van: a szex és a család, beleértve a gyerekek felnevelését is.

A Harmadik dinamika késztetés arra, hogy az egyén egy csoport részeként éljen túl, úgy, hogy az egyén maga biztosítja ezt a motivációt. Bármely csoport, legyen az ideiglenes vagy állandó, politikai vagy társadalmi, a Harmadik dinamika része, és mindegyik önmagában is egy Harmadik dinamika.

A Negyedik dinamika a túlélés az emberiségen mint fajon keresztül. Míg a fehér embert mint rasszt Harmadik dinamikának tekinthetjük, az emberiség összes rasszát együtt a Negyedik dinamikának tekintjük.

Az Ötödik dinamika késztetés az összes létező életformáért való túlélésre. Ez minden élőt magában foglal, legyen az növény vagy állat, bármit, amit közvetlenül az élet mozgat. Ez az egyén erőfeszítése a túlélésre azért, hogy az élet túléljen.

A Hatodik dinamika késztetés a fizikai univerzumként való létezésre. Ez az egyén arra irányuló hajtóereje, hogy javítsa minden anyag, energia, tér és idő túlélését – ezek a fizikai univerzum összetevői, amelyeket MEST-nek hívunk (az angol matter, energy, space, time szavakból).
Az egyénnek valójában van egy hajtóereje az anyagi univerzum túlélésére.

A Hetedik dinamika késztetés a szellemi lényekként való létezésre vagy szellemi lények létezésére. Bármely szellemi dolog – akár van identitása, akár nincs – a Hetedik dinamikához tartozik. Ez a fizikai univerzumtól elkülönülő dolog, amely magának az életnek a forrása. Tehát létezik egy erőfeszítés az élet forrásának túlélésére.

A Nyolcadik dinamika késztetés a végtelenként való létezésre. Ezt a Legfelsőbb Lényként is szokták azonosítani. Ezt nevezhetjük úgy, hogy a végtelen vagy Isten dinamikája.